A Csimota Kiadó idén a Barna hajnal című novellát a Könyvmecénás programon keresztül tervezi megjelentetni, mégpedig Papírszínház-mese formájában. A művet az 1998-as francia önkormányzati választások második fordulójának eseményei ihlették, mikor a jobboldal képviselői koalíciót kötöttek a szélsőjobboldal képviselőivel. A francia társadalmat sokként érte, amikor 2002 áprilisában Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobb vezetője bejutott az elnökválasztás második fordulójába. A megdöbbenés hatására több, mint egymillió példány fogyott a könyvből. Azóta 25 nyelvre lefordították, világszerte ismert lett, Franciaországban az iskolai tanterv részét képezi. Papírszínházként először Magyarországon, a Csimota kiadásában jelenik meg. A szerzővel, Franck Pavloffal a félelemmel történő manipulációról, a beszélgetés fontosságáról és az uniformizált gondolkodás elutasításáról is beszélgettünk.
Milyen események idézték elő a novella megszületését?
A hazámban történt választások. Egy franciaországi szélsőséges politikai párt olyan veszélyes ideológiákkal kezdett kampányolni – rasszizmus, az idegenek elutasítása, xenofóbia –, amelyek a demokrácia hagyományos értékeit kérőjelezik meg. A félelemmel történő manipuláció, szerintem, olyan folyamatokat indíthat el, amelyek a múltban a legnagyobb barbárságokhoz vezettek. Író lévén ezt a szörnyű folyamatot szerettem volna bemutatni egy novella keretein belül.
Miért épp a barna házikedvenc példáján keresztül mutatja be a diktatórikus állam kiépülésének állomásait?
A totalitárius rendszerek az emberek hétköznapi életébe olyan apró és jelentéktelennek tűnő mozzanatokkal épülnek bele, amelyek elsőre talán nem is tűnnek fontosnak. Mi is lehetne banálisabb, mint – a javunkat szolgálandó – bizonyos macska- vagy kutyafajok betiltása? De amint elfogadjuk ezeket az intézkedéseket („csak, hogy nyugtunk legyen”), már késő, a hatalom észrevétlenül befészkelte magát az életünkbe, és újabb és újabb lépéseivel korlátozza egyéni szabadságunkat.
Mennyire aktuális ez a novella most, közel húsz évvel az eredeti megjelenését követően?
A populista és önkényre törő politikai nézetek Franciaországban, Magyarországon, Európában és szerte a világban az idegengyűlöletre és a nemzeti identitásra hivatkozva akarják határainkat újrarajzolni. A kerítéseket emelők arról álmodnak, hogy határok mögé zárhatnak minket, megvédve így a kívülről bennünket fenyegető „rossztól”. De ne legyenek kételyeink, a külső veszély elhárítását követően a hatalom figyelme a belső ellenségek és veszélyek felé irányul: a vallási, etnikai kisebbségektől kezdve mindenkire, előbb-utóbb bárkire, aki más nézeteket vall.
Tovább a teljes interjúra: Franck Pavloff: A hatalom észrevétlenül fészkeli be magát az életünkbe