„Fejbe kólintott, szíven ütött. Elkezdett élni bennem.” – interjú Simon Krisztinával, a Könyvtárostanárok Elnökével
A Csimota Kiadó idén egy különleges művet, Franck Pavloff Barna hajnal című novelláját adja ki a Könyvmecénás program keretében. A mű egy diktatúra kialakulását mutatja be, azt, ahogyan kis kompromisszumok megkötésével mi magunk is hozzájárulunk létrejöttéhez és megszilárdulásához. A kiadó célja, hogy a megjelenést követően, az Amnesty International Magyarország közreműködésével minél több iskolába eljuttathassa a Barna hajnal novella Papírszínház-mese adaptációját, és pedagógusok, könyvtárosok segítségével fel is dolgozzák azt. Simon Krisztinát, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnökét kérdeztük személyes véleményéről, és a későbbi felhasználás különböző módjairól.
Simon Krisztina
Mesélj kérlek magadról, mit érdemes tudni rólad?
A könyvek a történetek, mindig is az életem központi részét képezték. Egy Békés megyei kis faluban nőttem fel, de már pici gyerekként rájöttem, hogyha belépek a könyvtárunkba, egy egész világ nyílik meg előttem. Talán ezért is lettem könyvtárostanár. Ebben a szakmában ötvöződik minden ami én vagyok, amit szeretek csinálni. Jelenleg a József Attila Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskolában dolgozom Pesterzsébeten. Azon szerencsések közzé tartozom, akik egész nap azt csinálhatják, amit szeretnek, ráadásul az iskola vezetése és kollégáim támogatásával. Ezért is mertem elvállalni a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöki pozícióját. Csapatembernek tartom magam és mind az elnökségben, mind a munkahelyemen nagyszerű emberek a „csapattársaim”.
Mi volt az első gondolatod a Barna hajnal című novella elolvasását követően?
Az, hogy ezt minél több embernek el kell olvasni. Fejbe kólintott, szíven ütött. Elkezdett élni bennem. Szeretek felolvasni a gyerekeknek és rögtön ott ültem közöttük gondolatban és meséltem, beszélgettünk… Külön öröm volt, hogy végre olyan írás talált rám, ami felsősökkel is feldolgozható. Tudatosan is keresem a frappáns, viszonylag rövid, de gondolatébresztő történeteket. Egy igazán érdekes „anyag” került a kezembe, amit már láttam, hogyan formálódhat az előadások során. Ugyanis a Papírszínház-előadás során nemcsak a történetek hatnak a hallgatóságra, valamilyen módon ők is alakítják az eseményeket…
Mit gondolsz, mi volt az, amivel akkora hatást váltott ki 20 évvel ezelőtt, hogy 24 nyelvre fordították tanterv részévé tették a francia iskolákban?
Azt gondolom, hogy a novella tartalmában a legalapvetőbb emberi jog, a szabadság kérdésével, illetve a demokratikus elvekkel, pontosabban ezek hiányával foglalkozik, így elgondolkodásra késztetve az olvasót, az eszme pedig korszaktól függetlenül visszaköszön. József Attila Eszmélet című versének szavaival: „a törvény szövedéke mindíg fölfeslik valahol.”
Franck Pavloff Barna hajnal című novellája a diktatúra kiépülésének állomásait mutatja be. Szerinted körülbelül hány éves kortól érdemes erről a témáról gyerekekkel beszélni?
Ezen magam is gondolkoztam, hisz a téma kis kedvencek példáján keresztül történő bevezetése akár az alsósok számára is elgondolkodtató lehet. Át tudják érezni a kisfiú helyzetét, akinek megölik a kutyusát, pusztán azért, mert az nem barna. Viszont a továbbiakat úgy gondolom, már nem feltétlenül értik meg. Igazán 13 éves kor felett ajánlanám. Én mindenesetre ki fogom próbálni kisebbekkel is… Hogyan juthatna el minél több gyerekhez nálunk a Barna hajnal Papírszínház-verziója?
Jó lenne pályázati lehetőségeket találni, mert napjainkban az oktatási intézmények anyagi forrásai nagyon korlátozottak. Például az iskolai könyvtáraknak évek óta nincs központilag meghatározott állománygyarapítási kerete. Azok a folyóiratok, könyvek jutnak csak el hozzánk, amiket központilag kapunk. Természetesen jobban örülnénk neki, ha mi választhatnánk, és azt hiszem egy ilyen központilag minden iskolai könyvtárnak való eljuttatásnak negatív hatásai is lehetnének. Viszont, ha az érdeklődők egy felületen jelentkezhetnének és térítés nélkül megkaphatnák, azt hiszem sokaknak hasznos lenne. Valamint tényleg azokhoz jutna el, akik használni is fogják. Napjainkban több ilyen kezdeményezéssel is találkoztam. Annyit lehetne kérni „cserébe”, hogy írjanak pár soros reflexiót a megtartott foglalkozások egyikéről.
Szerinted hogy lehetne a novellát Papírszínház-mese foglalkozás keretein belül használni?
Jól lehetne használni osztályfőnöki vagy erkölcstan órákon, könyvtári foglalkozásokon, de témája miatt könnyen bővíthetjük felhasználhatóságának körét. A már említett órák, foglalkozások mellett kiváló lehetőséget nyújt történelem, irodalom órák bevezetéséhez vagy lezáráshoz. Komoly beszélgetések, viták indulhatnak el megtekintése után. Pár konkrét felhasználási ötletem az alábbi linken olvasható: Foglalkozásterv Franck Pavloff Barna hajnal című Papírszínház-meséjéhez
Miért fontos, hogy eljusson az iskolák könyvtárába a Barna hajnal Papírszínház-mese?
A barna házi kedvencek példáján keresztül szemléletesen bemutatja az emberek felelősségét, a közös felelősségvállalás fontosságát, a félelem erejét. A történelem során szembesültek már az emberek hasonló dilemmákkal, mint a Barna hajnal két főszereplője. Jó, ha a gyerekeket, fiatalokat közös gondolkodásra serkentjük a témában, a Papírszínház pedig egy indirekt formát kínál számukra. Az audiovizuális élmény során kiderül, hogy milyen előzetes tudással, attitűddel rendelkeznek a témában. Ez pedig nekünk, pedagógusoknak is irányt tud mutatni.
Gyovai Katalin
