„A Barna hajnal arra tanít, hogy az egyén az egyik legfontosabb emberi értéket észrevétlenül áldozza fel úgy, hogy kiszolgálja az ellene törő hatalmat. Viselkedésével, cselekedeteivel, döntéseivel megkönnyíti annak dolgát, hozzájárul, hogy megfosszák a szabadságtól. Áldozattá válik kényelemszeretetből, félelemből, gyávaságból. A mű segít felismerni az apró, észrevétlen lépéseket, a behódoló emberi viselkedés megnyilvánulásait: a szereplők banális helyzetekben banális válaszokat adnak, elfogadják az abszurd állapotokat, a mindennapi örömök és nehézségek elfedik a veszélyt. A novella felismerteti az olvasóval, hogy a tökéletes megfelelni vágyás kényelemből vagy más okból kizárja a józanságot, a gondolkodást, a szembeszegülést, az ellenállást, és hogy a kényszerű, értelmetlen változás, változtatás, valamint annak elfogadása vezet a jogállam megszűnéséhez, a visszamenőleg hozott rendeletek korához s végül az áldozati szerephez.”
Fekete Györgyné, Joci néni középiskolai tanár, Eger
„A Barna hajnal érthetően és tisztán mutatja be azt a folyamatot, amelynek felnőttként is túl könnyen engedünk: kompromisszumot kötünk a minket alig, vagy csak távolról érintő ügyekben, abban bízva, hogy ha kicsit összehúzzuk magunkat, ha elfogadjuk a szűkülő életterünket, akkor szinte ugyanúgy élhetünk továbbra is. Ezt az illúziót zúzza szét a Barna hajnal a maga egyszerűségével, és mutatja be gyermeknek és felnőttnek egyaránt emészthető formában, hogy miért nem szabad ezzel hitegetnünk magunkat – és hogy hova vezet, ha mégis megpróbáljuk. A Barna hajnalt kötelezővé kéne tenni, és nem csak a gyerekek számára. Ez a könyv felvértez minket is és az utánunk jövő generációkat a múlt hibáinak elkövetése ellen.”
Mózer Júlia, CEJI, Brüsszel A Jewish Contribution to an Inclusive Europe Kommunikációs munkatárs, Online gyűlöletbeszéd felelős
„Pavloff nagyon érthetően és tisztán mutatja be novellájában azt a komplex lelki folyamatot, amikor a félelemből, megalkuvásból adódó egyéni döntések sora és a rendszer elleni lázadás hiánya egy egész társadalmat megváltoztathat. A felelősségvállalás nem egy velünk született tulajdonság, fokozatosan kell megtanulnunk azt. Mi, felnőttek azért vagyunk felelősek, hogy gyermekeink szabadon tudjanak dönteni, úgy, hogy közben tiszteletben tartják mások választását is. A tudatosság, a szempontváltás képessége és a kreativitás ehhez elengedhetetlen. Ennek a megértésében segíthet ez a könyv.”
Dr. Tárnok Zsanett Klinikai szakpszichológus, Neuropszichológus Vadaskert Kórház és Szakambulancia