Hír
Ungvári Tamás: A halhatatlanság enciklopédiája
A Széchenyi-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár szerző harmadik enciklopédiájában, A halhatatlanság enciklopédiájában halhatatlan történeteket mesél halhatatlan szerelmekről, fecsegő igricekről és ünnepelt primadonnákról, a politikai játszmák egykor rettegett „nagyjairól” és „kicsinyeiről”.
A halhatatlanság enciklopédiája azon a paradox igazságon alapszik, hogy az enciklopédiákra, a tudás egyetemes foglalataira a legjellemzőbb éppen a teljesség hiánya. Csak az nincs benne, amit éppen keresünk; nincs benne a személyesség, a tegnapot feltámasztó szenvedély. Az egyetemesség, az enciklopédikus igény így csak a részletek finom megmunkálásából, belső hiteléből ragyoghat elő. Ungvári enciklopédikus szócikkei a történelmi véletlenek keresztezési pontjait veszik észre és bontják ki. A fanyar látásmód, a groteszk megfigyelésének hajlama itt új műfajt teremtett a régiből. A történelmi novella, az egyperces portré, a korszakot jellemző anekdota egy mesteri elbeszélő és tudós tollán élvezetesen alkotta meg a mindentudás egyetemének egyszemélyes katedráját.
„…minden enciklopédia száraz és unalmas. Én azonban történetekben beszéltem el a történelmet – ez csak manapság, az üres jelenben szokatlan. Az őseim nem történészek, még csak nem is irodalmárok, hanem mesélők, igricek, komédiások, kópék és góbék voltak, mint atyai barátaim, Tersánszky Józsi Jenő, Tamási Áron vagy Füst Milán. […] Kortársaim egész sorára – akikkel tegnap még vígan kvaterkáztam, poharaztam, beszélgettem, vitatkoztam, azaz éltem – és az ő halandóságukra immár fakeresztek, sírkövek emlékeztetnek. Egy szép napon rá kellett döbbennem arra, hogy elmúlt kortársam már több van, mint élő, s én, Adyval szólva, a halottak élén vonulok. Eszembe jutott az is, hogy kár lenne az ő halhatatlanságukat azzal megrövidíteni, hogy azok ne emlékezzenek rájuk, akiknek emlékezniük kötelesség – el kell mondanom, amit a meszesedő emlékezet még megőrzött róluk.” Épp ezért született meg A halhatatlanság enciklopédiája, benne színes anekdotákkal, lebilincselő történetekkel Rejtő Jenőről, Szerb Antalról, Déry Tiborról, Füst Milánról, Latinovits Zoltánról, Cziffra Györgyről, Orson Wellesről, Sartre-ról, Romain Garyről vagy a politika olyan nagy hatalmú urairól, mint Churchill, Rákosi, Kádár… – azaz Ungvári életének regényes szereplőiről.
Ungvári Tamás: A halhatatlanság...
Vissza