Hír
Interjú Nagy Norberttel, a Bibliai történetek-sorozat illusztrátorával
Lezárult a sorozat! Visszatekintve az egész folyamatra, mik voltak a legfontosabb tanulságok? Van titkos kedvenc részed?
Nyolc éve készül a sorozat, akárhogy is nézem, ez nem kevés idő. Úgy emlékszem, az első kötet, a József okozta a legnagyobb fejtörést. Hogy merjek egyáltalán hozzányúlni egy témához, ami kétezer éve a toppon van? Hiszen folyamatosan ezeket az arcokat, jeleneteket ábrázolták az évezredek során. Az utolsó száz év is dömping volt a témában: filmek, illusztrált gyerekbibliák, animációs filmek, sorozatok, képregények, miegymás. Agyonrágott csont. Sokszor az volt a benyomásom, hogy ezeket a képeket körbelengi valamiféle számomra mórikált pátosz, olykor negédesség. Ennek ellenére sokszor ezekből a képi jellegzetességekből indultam ki, ami a saját olvasatomban inkább átfordul iróniába. Tanulságként inkább csak megerősödött bennem az a személyes elvárás, hogy legyen véleményed, ha rajzolsz, alkotsz, vagy ha nincs, akkor tegyél róla, hogy ez változzon. Aztán majd valamikor kiderül, hogy ez jó volt-e vagy sem, de ezzel most nekünk nincs dolgunk.
Technikailag az információ gyűjtés kifejezetten fáradtságos folyamat volt, a fent említett milliónyi előképre tekintettel. Rengeteg apró firka készült a fellelhető források alapján, korabeli tárgyakról, ruházatról, tájkép ábrázolásról, minden apróságról. Milyen minta legyen az asztalra tett boros kancsó oldalán? És abból nem egy készült, ismétlődés pedig nincs. Ez csak egy példa, szóval a tárgyilagos valóság részleteivel elég sokat időztem, mostanára már irgalmatlan képi adatbázisom van gyakorlatilag mindenről, ami előfordulhat a témában… Az ábrázolás tekintetében tulajdonképpen az egész klasszikus művészettörténeti skála jelen van valahol, valahogyan, az egyiptomiaktól a reneszánszig, a római barokktól a klasszicizmusig. Az optimális egyensúlyt talán a Peruggino-Bosch-Doré tengelyen találtam meg, mint képi inspirációs alap. Ezt öntöttem le néhol egy kis Monthy Python-féle abszurddal. A titkos kedvencem, ami nem titkos, a Királyok és a Kezdetben. Szerintem akkor ért ez a sorozat a csúcsára, grafikailag mindenképpen…
Mi volt a fő kihívás a Jézus illusztrálásakor?
Itt azért a sztori ütőerére helyeztük az ujjunkat, a kezdeti nyomás talán nagyobb volt, elméletileg, hogy most akkor mi lesz a Jézussal, de lényegében ugyanaz volt a nehézség, mint a többinél, a sok apró részlet. Meg, hogy például a sok tanítvány ugyanúgy nézzen minden oldalon. Illetve, már a ceruza is elég nehéz volt…
Úgy hallottam, hogy különféle számításokat végeztél a Jézus befejezése után… Például, hogy hány majmot, bárányt vagy más elemet rajzoltál meg a teljes sorozatban. Megosztanád ezeket az eredményeket?
Á, ez csak egy ilyen viccesnek szánt e-mail volt a Sanyának [Szabó Sándornak – a szerk.], a Csimota szerkesztőjének, de ez lényegtelen. Hát, hogy összesen hány majom (49), meg hány birka (112) van a teljes sorozatban.
Mennyi humort bír el egy olyan szöveg illusztrálása, aminek a vége egy szenvedéstörténet?
Szerintem bármennyit, bizonyos kereteken belül. A szatíráig nem jutottam el, azt hiszem. Ez a szenvedéstörténet maga az élet, humor nélkül meg elég unalmas lenne. De persze kinek mi, én ezt nem tudhatom…
Az interjút Gáspár Sára készítette.
Mecénálási időszak: 2025. március 2-ig
A Könyvmecénás célja, hogy értékteremtő könyvek megjelenését támogassa. Az oldalon bemutatott könyveknek támogatókat keresnek. A mecénások előre, még a nyomdába adás előtt megvásárolják a kiadványt legalább egy példányban, így a nevük bekerül a könyv támogatói oldalára és mecénások lesznek.
www.konyvmecenas.hu
További információk az oldal működésével kapcsolatban Hogyan működik a könyvmecénás?, illetve a Támogatási folyamat részletes leírása.
Interjú Nagy Norberttel, a Biblia...
