Hír

„Igazodni a hatalom nyelvezetéhez” (Plüss Műhely)

Franck Pavloff Barna hajnal című novellája idén jelenik meg Papírszínház-mese formában a Könyvmecénás program keretében. A történet fordítója, Piróth Attila régóta él a franciaországi Bègles-ben feleségével, ahol személyesen tapasztalta a 2002-es választási eredmények alakulását, mikor a szélsőjobboldali Le Pen bejutott a francia elnökválasztás második fordulójába. A franciák döbbenten álltak az eredmény előtt, másnap milliók vonultak az utcára tiltakozásul. Ekkor került be a köztudatba Franck Pavloff Barna hajnal című novellája, és keltette fel Piróth Attila érdeklődését is, amit mindenképp szeretett volna lefordítani magyar nyelvre. A novellát végül feleségével, Marie-Laure Piroth-tal közösen fordították le. A novella jelentőségéről, a fordítás nehézségeiről is kérdeztük Piróth Attilát.

Hogyan került a fordítói pályára, hiszen lett volna egészen más lehetősége is, ami szintén sok izgalmat ígért?

Fizikusként és tudományos szakfordítóként végeztem az ELTE-n húsz éve. Einsteinen múlt, hogy végül nem elméleti részecskefizikai kutató lettem: felkértek, hogy fordítsam magyarra öt 1905-ben írt cikkét. Egy évszázad távlatából a cikkek eredményei közismertek: ezernyi tankönyv és ismeretterjesztő munka dolgozta fel, foglalta össze őket. Ám maguk a cikkek az alkotó munkába is bepillantást nyújtanak – abba, hogyan álltak össze egységes, elegáns szemléletté az egymáshoz látszólag lazán kapcsolódó eredmények. Ilyen anyaggal dolgozni minden tudományos szakfordító álma.

Azóta szabadúszó műszaki-tudományos szakfordítóként dolgozom. Franciaországban élek, Bègles-ben, Bordeaux mellett. Francia feleségemmel, Marie-Laure-ral egy pékséget színházzá alakítottunk át, így nyílt meg 2013-ban a Théâtre le Levain (Kovász Színház). Április elején mutattuk be A Hétfejű Tündért és A kiskakas gyémánt félkrajcárját a Csimota Papírszínházával.

Ahogy a portugál José Saramago mondta, az írók alkotják meg a nemzeti irodalmat, a fordítók pedig a világirodalmat. Az ő munkájukon keresztül válnak más kultúrák saját kultúránk részévé, és tágítják szellemi horizontunkat.

Mikor találkozott először a Barna hajnal című novellával? Milyen a kapcsolata a szöveggel?

Ahogy nagyon sokan, én is 2002-ben olvastam először a novellát, miután a szélsőjobboldali Le Pen bejutott a francia elnökválasztás második fordulójába. Az a nap nagyon elevenen él rengeteg francia emlékezetében. Döbbenettel álltak az eredmény előtt: hogyan juthatott ide az ország? Másnap milliók vonultak utcára. Aztán a France Inter rádió egyik műsorában a riporter, Le Pen rémisztő kulturális programját elemezve, említette meg a művet, melyet Franck Pavloff még 1998-ban írt egy antifasiszta kiadványba.

A mű megfogott, és azt is nagyra értékeltem, hogy sok iskolában a nyolcadikosok-kilencedikesek irodalomóráján foglalkoznak vele: mai szerző politikai állásfoglalást jelentő művével. A politika szó jelentése közélet – és a művészeteknek, közte az irodalomnak és a színháznak fontosabb feladata a közös dolgainkra való kritikus reflektálás, a mindannyiunkat érintő kérdések tárgyalásába való bekapcsolódás, mint a szórakoztatás, a kikapcsolódás.

Ahogy sok fordító, én is gyakran teszem úgy le az elolvasott könyvet, hogy ezt le kellene fordítani. A Barna hajnalnál is így volt.


Gyovai Katalin

A teljes interjú a Plüss Műhely oldalán olvasható

„Igazodni a hatalom nyelvezetéh...
Vissza

Alapítva 2014