Egyszervolt… a nyomdában
2014. augusztus 21-én, az Egyszervolt... meseantológia kinyomtatásával, egy közel két éves munka zárult le. Íme néhány képben a nagy esemény, amely azt jelenti, hogy a mecénásoknak már nagyon keveset kell várniuk, hogy végre a kezükbe vehessék ezt a gyönyörű könyvet. Természetesen, mint mindig most is adódtak nehézségek az utolsó pillanatokban is, ezért a kis csúszás, de reméljük, hogy a végeredmény mindenkit kárpótol majd.
Megérkezés Dabasra, az illusztrátor Paulovkin Bogi hozta magával a gyerekeit is, igaz ők kint rekedtek, a gépterembe csak felnőtteket engednek be.
A belívek nyomtatása, Csányi Dóra a főszerkesztő rámutat a lényegre.
Természetes fénynél is meg kell nézni a belívet, Wunderlich Péter, a nyomdai produkciós vezetőnk elégedett...
Vagy mégsem?
„Ilyen szép pipacsokat még nem láttam!” – szóval elégedett.
Ha minden rendben, akkor alá is lehet írni az ívet, már csak 2999 darab kell belőle.
Várjuk a borító lemezeit, ezek kerülnek majd be a nyomdagépbe. Mivel négyszínnyomásos lesz a borító, négy darab kell belőle.
És már jön is, még kell három, hogy meglegyen a négy szín. (Cyan, azaz cián, Magenta, azaz bíborszín, Yellow, azaz sárga és Key, fekete (kulcsszín).
Közben elkészült a következő belív, ezt is alá kell írni, most már ehhez a két ívhez fogják igazítani a többit.
„Még egy fotó és nem írok alá semmit!” – ezt igazából nem mondta, de akár mondhatta is volna. Vagy nem?
Akkor már csak a borító van hátra.
Berakjuk a lemezeket.
Egy kis állítgatás... és...
És itt is van az első próbanyomat.
Egész jó lett, de azért még ki kell próbálni milyen lesz lefóliázva.
Jöhet is rá egy mattfólia.
Látni a különbséget, felül a fóliázott, már nem olyan narancsos a piros.
Akkor ide is kérnénk egy aláírást.
A faliújság is hirdeti, hogy A londoni mackók, a legutóbbi Szépkönyv díjas könyv is itt készült. Reméljük jövőre az Egyszervolt... is felkerül ide.
VÉGE
